8 leggyakoribb téma

Milyen tényezők okolhatóak az elhízásért?

595
HOZZÁSZÓLÁS:

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a kövérség összetett probléma, ami magában foglalja a genetikai (öröklött), anyagcserével kapcsolatos, táplálkozási, pszichológiai, szociológiai és környezeti tényezőket egyaránt. Meglehet, hogy a kövérség nem egy betegség, hanem betegségek sokasága, amelyek mindegyikének a kövérség a fő tünete. Az a kérdés, hogy miként válhat valaki kövérré, hasonló ahhoz, hogy miként juthat el valaki Rómába – számos módja van mindkettőnek, és a „választás” attól függ, hogy honnan indulunk.fogyas-dieta-fogyokura

Milyen tényezők okolhatóak az elhízásért?

Az elhízáshoz vezető tényezőket két nagyobb osztályba, a genetikai és a kalóriafelvétellel kapcsolatos tényezők csoportjába soroljuk. Röviden azt mondhatjuk, hogy azért lesz valaki kövér, mert genetikailag hajlamos a kövérségre, vagy mert pszichológiai, illetve szociológiai okokból túl sokat eszik.

Egyes esetekben mindkét tényező jelen lehet, míg másokban vagy csak az örökletesség, vagy csak a túlzott evés a bűnös. A legtöbb felnőtt testében sok milliárd zsírsejt található. Ezen zsírsejtek mérete is változó. Minél több elégetetlen kalóriát halmozunk föl, annál nagyobbak lesznek a zsírsejtjeink.

A génjeink befolyásolják zsírsejtjeink számát. A túlsúlyos személyek gyakran számolnak be arról, hogy többet esznek akkor, amikor feszültek vagy nyugtalanok. Az érzelmi stressz evést fokozó hatását állatkísérletek is alátámasztják. Ez azt jelenti, hogy a stressz olyan alapvető agyi folyamatokat képes aktiválni, amelyek bizonyos körülmények között falánkságra késztetnek.

Bár az örökletes tényezők behatárolják, mennyi súlyt veszíthetünk könnyen, a túlsúlyos emberek egy része mégis képes fogyni általában súlyszabályozó programok segítségével. A cél azonban nemcsak maga a fogyás, hanem a visszahízás elkerülése, azaz a lecsökkentett testsúly megtartása.

A sikertelen fogyókúra oka az élelemhiányra adott két alapvető emberi reakció következménye. Az egyik reakció az, hogy az élelemtől való megfosztás önmagában a későbbi túlzott evéshez vezet. A másik reakció az, hogy az élelemmegvonás lassítja az anyagcsere sebességét. Minél lassabb az anyagcsere sebessége, annál kisebb az energiafelhasználás.

Éhezés során a csökkent energiafelhasználás, a lelassult anyagcsere az evolúció során kialakult adaptív válasznak tekinthető. A történelmünk legutóbbi időszakáig ugyanis – és a fejletlen országokban még ma is – az emberek akkor éheztek, amikor hiány volt az élelemből a környezetükben.

A túlzott evés és a legtöbb energia testükben történt tárolása akkor, amikor az hozzáférhető, a hiányra adott adaptív válasz. Az evolúció talán kiválasztotta a nélkülözést követő túlzott evés hajlamát. Az élelem hiányára adott másik adaptív válasz az, hogy a korlátozott kalóriamennyiséget lassabban használjuk fel.

Az evolúció tehát kiválasztotta azt a képességet is, hogy a nélkülözést követően csökkentjük az anyagcsere sebességét. Ez a két reakció hasznára lehetett fajunknak az éhínség időszakaiban, de amikor az éhezés már nem veszélyeztet, ezek a fogyókúrázók túlsúlyát tartják fenn.

595
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]