8 leggyakoribb téma

A legfontosabb tények a szénhidrátokról, a zsírokról és a fehérjékről

634
HOZZÁSZÓLÁS:

A szénhidrátok könnyen hozzáférhető, nagy élvezeti értékű, viszonylag olcsó energiaforrások. 1 gramm glükóz elégetésével 4,1 kalória energia termelődik.novenyi-feherje-04

A szénhidrátok fajtái

Az ún. monoszacharidok (egyszerű cukrok) csoportjába tartozik többek között a glükóz (gyümölcsök, méz, egyes gyökerek és zöldségek tartalmazzák), a fruktóz (gyümölcsök és méz tartalmazza), valamint a galaktóz (laktóz, s ezáltal a tej és tejtermékek tartalmazzák).

A szénhidrátok másik csoportját alkotják az ún. diszacharidok (kettős cukrok). Ilyenek pl. a szacharóz (répacukor, nádcukor – ezáltal maga a kristály-, kocka- és egyéb bolti cukor, de tartalmazzák a gyümölcsök is), a laktóz, azaz tejcukor (tejben és tejtermékekben van), s a maltóz, azaz malátacukor (sörben, s egyes müzlifélékben van).

Elsősorban a növényi eredetű táplálékok poliszacharidjai, azaz összetett szénhidrátjai, amelyek a fogyókúrás étrend gerincét alkotják. Legismertebb képviselőik a keményítő, a cellulóz, a pektin és a lignin.

A poliszacharidok jelen vannak a gabonaneműekben, hüvelyesek magjában, zöldségekben, rizsben, burgonyában, gyümölcsökben, korpákban (egyik fajtájuk a glikogén a májban és a húsban).

Az élelmi rostok

Az élelmi rostok is ezek közül a szénhidrátféleségek közül kerülnek ki. Ezek az emésztő-enzimek hatásával szemben részben vagy teljesen ellenállóak. Az élelmi rostok többek között nagy mennyiségű vizet kötnek meg az emésztőrendszerben, megduzzadnak, ezáltal csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a rendszeres és jó bélműködést, megkötik a koleszterinben gazdag epesavakat, s a káros anyagcsere-bomlástermékeket.

A növényi eredetű élelmi rostok a fogyókúra jelentős tápanyag-összetevői. Az ajánlott napi szénhidrátbevitel az anyagcsere-egyensúly fenntartásához minimálisan 100 g.

A fogyókúrában mellőzni kell a cukros ételek, italok, a finomított gabonafélékből készült pékáruk fogyasztását, ugyanakkor a gyümölcsök, zöldségek, burgonya, teljes kiőrlésű – tehát a gabona héját is tartalmazó – termékek fogyasztási arányát növelni kell.

Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hagymafélék, azon belül is elsősorban a fokhagyma, illetve kivonatainak vérnyomáscsökkentő hatása. Ezek a vizsgálatok ugyan még megerősítésre várnak, de tapasztalati tények alapján feltételezhető, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása kedvező bizonyos szívbetegségek (szívinfarktus, angina pectoris) és agyvérzés megelőzése szempontjából.

A zsírok

A zsírok (lipidek) az állati és a növényi szövetekben egyaránt megtalálhatók, energiatartalmuk magasabb, mint a szénhidrátoké, 1 gramm zsír elégetésével 9 kalória keletkezik. Az állati eredetű zsiradékok szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak, míg a növényi eredetű olajok folyékonyak.

A szervezetben lévő lipidek közé tartozik pl. a koleszterin, mint a sejtmembrán nélkülözhetetlen része. A lipidek egy másik része, zömmel triglicerid formájában, a zsírraktárakban van. A lipidek közé sorolhatók a zsírban oldódó vitaminok is.

A zsírok alkotórészei többek között az esszenciális zsírsavak, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Ilyenek a többszörösen telítetlen – azaz több kettős kötést tartalmazó szénláncú zsírsavak (pl. linolsav, linolénsav). Ezek inkább a növényi olajokra jellemzőek.

A növényi olajokból sem keletkezik kevesebb energia, mint az állati eredetű zsiradékokból, de mégis inkább a növényi olajokat javasolják felhasználni (ésszerű mennyiségben), mert nagyrészt többszörösen telítetlen zsírsavösszetételük csökkenti az érelmeszesedés kockázatát, míg az állati eredetű (inkább telített zsírsav-összetételű) zsiradékok fokozott kockázati tényezőt jelentenek.

Ezért nem ajánlottak a sertés-, liba-, kacsazsír, tepertő, szalonna, kolbász, zsíros húsok, bőrök és hentesáruk, a tej zsiradéka (zsíros tejföl, tejszín, vaj). Helyettük a növényi olajok, olajos magvak, halak húsa, fehér húsok (csirke, pulyka – bőr nélkül), s általában a sovány húskészítmények, sovány tej és tejtermékek, margarin fogyasztása javasolt.

A zsiradékok felhasználása a korszerű konyhai edényzettel (gőzpároló, teflon, cserépedények), grillsütővel, alufóliában, sütőpapírban sütéssel minimálisra csökkenthető. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a közkedvelt és sok zsiradékot magába szívó rántott hús helyett hasznosabb az alufóliában vagy grillsütőben megsütött húst fogyasztani, de az olajban sült burgonya helyett a héjában sült burgonya is egészségesebb táplálék, s legalább olyan finom.

A felesleges zsiradéktól könnyebben megszabadulunk, ha a lehűtött étel felszínéről eltávolítjuk a zsírréteget (pl. levesek, kocsonyák esetében).

A zsírbevitel akkor tartható megfelelőnek, ha az a teljes napi energiaszükséglet 30%-át nem haladja meg. Figyelembe kell venni azonban a rejtett zsírtartalmat is, amely szemre nem mindig látszik (pl. egyes húskészítményekben, a tejben és a tejtermékekben).

Az állati eredetű zsíroknak nemcsak a zsírsavösszetétele kedvezőtlen, hanem koleszterin is található bennük különböző mértékben.

634
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]